Európa nyugaton az Atlanti-óceánhoz, északon a Jeges-tengerhez, délen pedig a Földközi-tengerhez kapcsolódik. A kontinenshez számos félsziget és szigetvilág tartozik, köztük a Skandináv-félsziget, az Ibériai-félsziget, az Appennini-félsziget, a Balkán-félsziget, valamint a Brit-szigetek, Izland, Korzika, Szardínia és Szicília.

Földrajzi jellemzők

Európa tájai rendkívül változatosak. Északon tundrák, tajgák és fjordok találhatók, középen kiterjedt síkságok, délen pedig magas hegységek és mediterrán partvidékek jellemzők.

Fontosabb felszínformák:

• Alpok: Közép-Európa legfontosabb hegységrendszere, amely több országon, köztük Franciaországon, Svájcon, Olaszországon, Ausztrián és Szlovénián húzódik keresztül.
• Kárpátok: Közép- és Kelet-Európa jelentős hegysége, amely Magyarország környezetében, Szlovákián, Lengyelországon, Ukrajnán és Románián keresztül terül el.
• Pireneusok: Spanyolország és Franciaország természetes határvidéke.
• Skandináv-hegység: Norvégia és Svédország északi, nyugati területeinek meghatározó hegysége.
• Kelet-európai-síkság: Európa legnagyobb összefüggő alföldi térsége.
• Mediterráneum: Dél-Európa meleg, száraz nyarú és enyhe telű térsége.

A kontinens jelentősebb folyói közé tartozik a Duna, a Rajna, a Volga, a Loire, a Dnyipro, a Visztula és a Temze. A Volga Európa leghosszabb folyója, míg a Duna különösen fontos nemzetközi vízi út, amely tíz országon halad keresztül.

Éghajlat és természet

Európa legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, de a nyugati óceáni, a közép-európai kontinentális, az északi sarkvidéki és a déli mediterrán hatások erősen eltérő környezeteket alakítanak ki.

• Óceáni éghajlat: Nyugat-Európában enyhe teleket, hűvös nyarakat és egész évben viszonylag egyenletes csapadékot eredményez.
• Kontinentális éghajlat: Kelet felé haladva hidegebb telek és melegebb nyarak jellemzők.
• Mediterrán éghajlat: Dél-Európában száraz, forró nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemzők.
• Sarkvidéki és szubarktikus éghajlat: Izlandon, Norvégia északi részén, Svédországban, Finnországban és Oroszország európai térségeiben fordul elő.

A természetes élőhelyeket az intenzív mezőgazdaság, az urbanizáció és az iparosodás jelentősen átalakította. Ugyanakkor számos nemzeti park, tengeri rezervátum és Natura 2000 terület védi a kontinens értékes élővilágát.

Történelmi és kulturális szerep

Európa történelmét az ókori görög és római civilizáció, a kereszténység elterjedése, a középkori királyságok, a reneszánsz, a reformáció, a felvilágosodás, az ipari forradalom és a modern nemzetállamok kialakulása határozta meg.

A kontinens jelentős hatást gyakorolt:

• a jog- és államelmélet fejlődésére;
• a tudomány és az egyetemek kialakulására;
• a modern ipar és kapitalizmus fejlődésére;
• az irodalom, a zene, a képzőművészet és az építészet történetére;
• a parlamentarizmus és az emberi jogok intézményrendszerére.

Európa kulturálisan nem egységes régió, hanem több történelmi és nyelvi térség összessége. Ide tartozik többek között Nyugat-Európa, Észak-Európa, Dél-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa és a Balkán.

Politikai és gazdasági együttműködés

Az Európai Unió 27 európai ország politikai és gazdasági együttműködése. Céljai közé tartozik a közös piac működtetése, a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgása, valamint a tagállamok közötti politikai és gazdasági együttműködés. Az Európai Unió 27 tagállamának hivatalos listáját az Európai Unió jogi portálja is közli.

Az EU mellett fontos szervezet az Európa Tanács, amely az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmével foglalkozik. Az Európa Tanácsnak 46 tagállama van, és nem azonos az Európai Unióval.

Az európai országok egy része NATO-tag, több ország használja az eurót, a schengeni övezet pedig számos állam között megszüntette a belső határellenőrzést. Ezek a rendszerek azonban nem fedik le teljesen ugyanazokat az országokat.

Európa országai

Az alábbi felsorolás a földrajzi értelemben vett Európa szuverén államait tartalmazza. A határhelyzetű országok — például Oroszország, Törökország, Kazahsztán, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán — esetében a besorolás attól függ, hogy politikai, kulturális vagy szigorúan földrajzi szempontot alkalmazunk.

Albánia

Albánia a Balkán-félsziget nyugati részén, az Adriai- és a Jón-tenger partján fekszik. Hegyvidéki tájai, történelmi városai és gyorsan fejlődő tengerparti turizmusa különösen jelentős. Fővárosa Tirana.

Andorra

Andorra apró hegyvidéki állam a Pireneusokban, Franciaország és Spanyolország között. Gazdaságában a turizmus, a síelés, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások fontosak. Fővárosa Andorra la Vella.

Ausztria

Ausztria Közép-Európa egyik meghatározó országa, területének jelentős részét az Alpok foglalják el. Erős gazdasággal, magas életszínvonallal, fejlett közlekedéssel és világhírű zenei-kulturális örökséggel rendelkezik. Fővárosa Bécs.

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán a Kaukázus keleti részén, a Kaszpi-tenger partján helyezkedik el; területének egy része földrajzi értelemben Ázsiához tartozik. Gazdaságának fontos alapja a kőolaj- és földgázkitermelés, miközben Baku modern városképe erős kontrasztot alkot az ország történelmi térségeivel. Fővárosa Baku.

Belgium

Belgium Nyugat-Európa sűrűn lakott, fejlett és erősen urbanizált állama. Többnyelvű ország, ahol a flamand, a francia és kisebb részben a német nyelv is hivatalos; Brüsszel számos európai intézmény központja. Fővárosa Brüsszel.

Belarusz

Belarusz, más néven Fehéroroszország, Kelet-Európában, Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Litvánia és Lettország között fekszik. Tájait erdők, mocsarak és síkságok jellemzik, gazdaságában az ipar és a mezőgazdaság fontos szerepet játszik. Fővárosa Minszk.

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina a Balkán belső részén található, rövid adriai tengerparttal. Történelme, vallási sokszínűsége és hegyvidéki tájai miatt kulturálisan különösen összetett ország. Fővárosa Szarajevó.

Bulgária

Bulgária a Balkán keleti részén, a Fekete-tenger partján helyezkedik el. Hegységei, tengerparti üdülőhelyei, ortodox kolostorai és ókori emlékei jelentős turisztikai értéket képviselnek. Fővárosa Szófia.

Ciprus

Ciprus a Földközi-tenger keleti részén fekvő szigetország, amely földrajzilag Ázsiához közelebb helyezkedik el, de politikai és kulturális szempontból gyakran Európához sorolják. Gazdaságában a turizmus, a szolgáltatások és a hajózáshoz kapcsolódó ágazatok meghatározók. Fővárosa Nicosia.

Csehország

Csehország Közép-Európa történelmi állama, amelyet változatos dombvidékek és medencék jellemeznek. Fejlett iparral, erős gépgyártással, jelentős sörkultúrával és gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. Fővárosa Prága.

Dánia

Dánia a Jylland-félszigeten és számos szigeten fekszik Észak-Európában. Modern jóléti állam, amely tengerészeti hagyományairól, fejlett zöldtechnológiájáról és magas életminőségéről ismert. Fővárosa Koppenhága.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság Nagy-Britannia szigetét, Észak-Írországot és több kisebb szigetet foglal magában. Történelmi világpolitikai szerepe, pénzügyi központjai, egyetemei, kulturális ipara és nyelvi hatása miatt Európa egyik legbefolyásosabb országa. Fővárosa London.

Észtország

Észtország a Balti-tenger keleti térségében, a három balti állam legészakibb tagjaként helyezkedik el. Digitális közigazgatása, erős technológiai szektora, erdős tájai és északi kulturális kapcsolatai teszik jellegzetessé. Fővárosa Tallinn.

Észak-Macedónia

Észak-Macedónia tengerpart nélküli balkáni ország, amelyet hegyek és termékeny völgyek tagolnak. Az Ohridi-tó, az ókori és középkori emlékek, valamint a balkáni kulturális keveredés fontos értékei. Fővárosa Szkopje.

Finnország

Finnország Észak-Európában, Svédország, Norvégia és Oroszország között fekszik. Több ezer tava, kiterjedt erdőségei, északi sarki fényei és magas színvonalú oktatási rendszere révén ismert. Fővárosa Helsinki.

Franciaország

Franciaország Nyugat-Európa egyik legnagyobb és legbefolyásosabb országa. Gazdasága, mezőgazdasága, divat- és kulturális ipara, gasztronómiája, történelmi öröksége és sokszínű tájai — az Atlanti-parttól az Alpokig — egyaránt jelentősek. Fővárosa Párizs.

Görögország

Görögország Délkelet-Európában, a Balkán déli részén és számos égei-tengeri szigeten terül el. Az európai civilizáció egyik fontos bölcsője, amely ókori emlékeiről, szigeteiről, tengerpartjairól és mediterrán kultúrájáról ismert. Fővárosa Athén.

Grúzia

Grúzia, vagy Georgia, a Kaukázus déli részén, a Fekete-tenger keleti partján található. Hegyi tájai, ősi keresztény kulturális öröksége, borvidékei és különleges konyhája miatt Európa és Ázsia találkozási térségének egyik legérdekesebb országa. Fővárosa Tbiliszi.

Hollandia

Hollandia alacsonyan fekvő nyugat-európai ország, amelynek jelentős területeit a tengertől nyerték vissza. Fejlett logisztikával, mezőgazdasággal, kereskedelemmel, pénzügyi szektorral és világhírű kerékpáros infrastruktúrával rendelkezik. Fővárosa Amszterdam, a kormányzati központ Hága.

Horvátország

Horvátország a Balkán és Közép-Európa határvidékén, az Adriai-tenger keleti partján fekszik. Hosszú, szigetekkel tagolt tengerpartja, történelmi városai és nemzeti parkjai Európa egyik népszerű turisztikai célpontjává tették. Fővárosa Zágráb.

Írország

Írország Európa északnyugati peremén, az Atlanti-óceánban fekvő szigetország. Zöld tájai, kelta öröksége, irodalma, zenei kultúrája és technológiai-gazdasági központjai egyaránt fontosak. Fővárosa Dublin.

Izland

Izland az Atlanti-óceán északi részén fekvő vulkanikus szigetország. Gejzírek, gleccserek, lávamezők és vízesések jellemzik, miközben energiatermelésében jelentős szerepet kap a geotermikus és vízenergia. Fővárosa Reykjavík.

Kazahsztán

Kazahsztán területének kis része az Urál folyótól nyugatra földrajzilag Európához sorolható, országa azonban elsősorban közép-ázsiai államként ismert. Hatalmas sztyeppéi, ásványkincsei, olaj- és gázipara, valamint Európa és Ázsia közötti közlekedési helyzete miatt stratégiai jelentőségű. Fővárosa Asztana.

Koszovó

Koszovó a Balkán középső részén fekvő, részben elismert állam. Hegyvidéki tájai, fiatal népessége és összetett történelmi-politikai helyzete meghatározza fejlődését. Fővárosa Pristina.

Lengyelország

Lengyelország Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb országa, amely a Balti-tengertől a Kárpátokig húzódik. Jelentős ipari és technológiai központ, gazdag történelmi örökséggel, nagyvárosokkal és változatos természeti tájakkal. Fővárosa Varsó.

Lettország

Lettország a Balti-tenger keleti partvidékén található, Észtország és Litvánia között. Erdőségei, homokos tengerpartjai, történelmi városai és fővárosának szecessziós építészete emeli ki a balti térségből. Fővárosa Riga.

Liechtenstein

Liechtenstein apró, hegyvidéki hercegség Svájc és Ausztria között. Területéhez képest fejlett pénzügyi, ipari és szolgáltató szektorral rendelkezik, miközben az Alpok miatt turisztikai célpont is. Fővárosa Vaduz.

Litvánia

Litvánia a három balti állam közül a legdélibb és legnagyobb. Történelme a Lengyel–Litván Unióhoz, a Balti-tengerhez és a kelet-európai térséghez kapcsolódik; gazdaságában a szolgáltatások, a logisztika és a technológia fontos. Fővárosa Vilnius.

Luxemburg

Luxemburg kis nyugat-európai állam Belgium, Franciaország és Németország között. Magas életszínvonalú, jelentős pénzügyi és európai intézményi központ, miközben vidéki tájai erdőkkel és várakkal tarkítottak. Fővárosa Luxembourg.

Magyarország

Magyarország Közép-Európa belső részén, a Kárpát-medencében fekszik. A Duna, a Balaton, Budapest történelmi városképe, termálvizei, gasztronómiája és erős ipari-gazdasági központjai határozzák meg arculatát. Fővárosa Budapest.

Málta

Málta a Földközi-tenger középső részén fekvő szigetállam. Sűrűn lakott, történelmi erődvárosokkal, mediterrán éghajlattal és fejlett turizmussal rendelkezik. Fővárosa Valletta.

Moldova

Moldova Kelet-Európában, Románia és Ukrajna között helyezkedik el. Hagyományosan mezőgazdasági és bortermelő ország, amelynek kultúráját a román, a szláv és a kelet-európai hatások egyaránt alakítják. Fővárosa Chișinău.

Monaco

Monaco apró városállam a francia Riviérán, a Földközi-tenger partján. A turizmus, a luxusingatlanok, a pénzügyi szolgáltatások és a Forma–1-es Monacói Nagydíj révén vált világszerte ismertté. Fővárosa Monaco.

Montenegró

Montenegró kis balkáni ország az Adriai-tenger partján. Meredek hegyvidékei, a Kotori-öböl, történelmi települései és tengerparti turizmusa különösen jelentős. Fővárosa Podgorica.

Németország

Németország Európa egyik legnagyobb népességű és legerősebb gazdaságú országa. Iparában az autógyártás, a gépgyártás, a vegyipar és a fejlett technológiai ágazatok meghatározók, kulturális öröksége pedig a zenétől a filozófiáig széles körű. Fővárosa Berlin.

Norvégia

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati oldalán fekszik. Fjordjai, hegyei, halászata, tengeri gazdasága, olaj- és gázipara, valamint magas életszínvonala teszi jellegzetessé. Fővárosa Oslo.

Olaszország

Olaszország a Földközi-tenger középső részén fekvő, csizma alakú félszigetország. Az ókori Róma, a reneszánsz, a művészet, az építészet, a gasztronómia, a divat és az ipar révén Európa egyik legnagyobb kulturális hatású állama. Fővárosa Róma.

Oroszország

Oroszország területének nyugati része földrajzilag Európához tartozik, míg országának nagyobb része Ázsiában fekszik. Európai térsége sűrűbben lakott és urbanizált, Moszkva és Szentpétervár pedig politikai, gazdasági és kulturális központként kiemelkedő. Fővárosa Moszkva.

Portugália

Portugália az Ibériai-félsziget nyugati részén, az Atlanti-óceán partján található. Tengerészeti múltja, történelmi városai, borvidékei, atlanti szigetvilága és turizmusa fontos szerepet játszik gazdaságában és kultúrájában. Fővárosa Lisszabon.

Románia

Románia Kelet- és Délkelet-Európa találkozási térségében, a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger környezetében fekszik. Jelentős iparral, mezőgazdasággal, gyorsan fejlődő technológiai szektorral és gazdag erdélyi, moldvai, havasalföldi kulturális örökséggel rendelkezik. Fővárosa Bukarest.

San Marino

San Marino Olaszország által körülvett apró köztársaság az Appenninek térségében. A világ egyik legrégebbi köztársaságaként tartják számon, gazdaságában a turizmus és a szolgáltatások fontosak. Fővárosa San Marino.

Spanyolország

Spanyolország az Ibériai-félsziget nagy részét foglalja el, és a Baleár-, valamint a Kanári-szigetek is hozzá tartoznak. Mediterrán és atlanti partvidékei, sokszínű regionális kultúrái, történelmi városai, futballélete és turizmusa világszerte ismert. Fővárosa Madrid.

Svájc

Svájc Közép-Európa hegyvidéki, tengerparttal nem rendelkező országa. Az Alpok, a semlegesség hagyománya, a pénzügyi szolgáltatások, a precíziós ipar és a magas életminőség jellemzi. Fővárosa Bern.

Svédország

Svédország a Skandináv-félsziget keleti részén fekszik, és Észak-Európa egyik legnagyobb területű állama. Erős jóléti állam, fejlett technológiai és ipari szektor, nagy kiterjedésű erdők és hosszú Balti-tengeri partvidék jellemzi. Fővárosa Stockholm.

Szerbia

Szerbia tengerpart nélküli balkáni ország, amely fontos közlekedési útvonalak találkozásánál fekszik. A Duna, Belgrád történelmi szerepe, a mezőgazdaság, az ipar és a balkáni kulturális örökség az ország fő jellemzői. Fővárosa Belgrád.

Szlovákia

Szlovákia Közép-Európa belső, hegyvidéki állama. A Magas-Tátra, a történelmi városok, az autóipar, a gépgyártás és a Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok fontos szerepet játszanak. Fővárosa Pozsony.

Szlovénia

Szlovénia az Alpok, a Dinári-hegység és az Adriai-tenger találkozásánál található. Kis területen belül hegyvidéki, karsztos, erdős és tengerparti tájak is megtalálhatók, miközben gazdasága fejlett és erősen exportorientált. Fővárosa Ljubljana.

Törökország

Törökország transzkontinentális állam, amelynek kis része, Kelet-Trákia, földrajzilag Európában fekszik. Isztambul a Boszporusz két oldalán Európát és Ázsiát kapcsolja össze; az ország történelme a Bizánci és az Oszmán Birodalom örökségét is magában foglalja. Fővárosa Ankara.

Ukrajna

Ukrajna Kelet-Európa egyik legnagyobb területű országa, amely a Fekete-tengerhez is hozzáféréssel rendelkezik. Termékeny síkságai, mezőgazdasága, ipari térségei, történelmi városai és kulturális sokszínűsége jelentős, fejlődését azonban a háborús helyzet alapvetően befolyásolja. Fővárosa Kijev.

Vatikánváros

Vatikánváros Róma területén fekvő, önálló városállam és a katolikus egyház központja. Területe és népessége alapján a világ legkisebb államai közé tartozik, kulturális értékei között található a Szent Péter-bazilika és számos világhírű műalkotás. Államfője a pápa.

Európa sajátossága röviden

Európa ereje elsősorban sokféleségében rejlik: kis területen belül több tucat nyelv, eltérő történelmi hagyomány, különböző vallási háttér és változatos természeti környezet található. A kontinens országai egyszerre működnek önálló nemzetállamként és egymással összekapcsolódó politikai, gazdasági, közlekedési, tudományos és kulturális rendszer részeként. Az Európai Unió 27 tagállama közös intézményekkel és piaccal rendelkezik, de Európa teljes földrajzi országlistája ennél jóval szélesebb.